A Bettie-mobil című francia játékfilm (eredeti cím: Elle s’en va/On My Way) 2013-ban készült Emmanuelle Bercot rendezésében. A főszereplők Catherine Deneuve, Nemo Schiffman, Mylene Demongeot és Claude Gensac. A film 116 perces, és a 16 év felettiek számára ajánlott.
Bettie (Catherine Deneuve) váratlanul megözvegyül, és úgy dönt, visszaköltözik édesanyjához, akinek otthona egy étteremként is működik. Az étterem beszállítóinak bojkottja miatt Bettie kénytelen saját magának beszerezni az alapanyagokat, például a homárt. Ráadásul szerelmi élete sem a legjobb állapotban van. Bettie bátran szembenéz a kihívásokkal, és elindul az autójával, hogy cigarettát szerezzen magának. Az útja kis falvakon vezet keresztül, ahol vasárnaponként nehéz cigit találni. Minél tovább megy, annál távolabb kerül otthonától. Az autózás egy ponton szimbolikussá válik, amikor az útkeresésre vált, ami már nemcsak a cigarettáról szól, hanem az emberi sorsokról. Bettie szó szerint visszatekint az élete különböző szakaszaira, és lehetősége nyílik új döntéseket hozni. Ironikus módon Bettie a valóság elől menekülve talál rá az esélyre, hogy rendezze a kapcsolatait a családjával és megtalálja a boldogságot.
Emmanuelle Bercot, aki színésznőként és forgatókönyvíróként is ismert, most rendezőként is bemutatkozik. A film események sorozatát hozza elénk, ami könnyed történetet alkot, anélkül, hogy mélyebben kutatna. Catherine Deneuve remekel a főszerepben, és a film középpontjában áll. A többi karakter szinte csak háttér szereplő, kivéve a kisunokát (Nemo Schiffman), aki nem csak a rendező fia, de tehetséges színész is. A film Deneuve számára egy könnyed játék, ahol nem kell komoly konfliktusokkal vagy erőlködéssel foglalkoznia. Aki mélyebb tartalmat vár, az talán csalódni fog. A filmnek van öniróniája, és bemutatja Bettie sebezhető, emberi oldalát, aki látszólag felelőtlen, elesett és pocsék szülő és nagyszülő, de valójában emberi sorsok összefonódásában keresi az értelmet.
A téma alapján a film komolyabb lehetne, de mindvégig könnyed hangvételű marad. Catherine Deneuve alakítása szinte azonosítható saját személyiségével, és a film nem próbál több lenni annál, mint ami. Pedig lenne potenciálja többre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
