Hollywoodban egyetlen ebéd is elég ahhoz, hogy kiderüljön: az egész évnyi munkád semmit sem ér.
Miközben gratulálnak a "Lassie is megkapta" díjadhoz, rájössz, hogy a stúdiónak nagyjából annyit érsz, mint egy használt papírtörlő. És hogy még rosszabbul érezd magad, előtted dicsérik az év legnagyobb ötletét – amit történetesen Lorenzo Lamas vetett papírra.
Mégis van remény, ha Spielberg a haverod! Bár kicsit gyanús, hogy a stúdió bejáratánál nem szerepelsz a VIP-listáján, ezért gyalogolhatsz vagy 15 kilométert, hogy bejuss hozzá.
Aztán amikor végre odaérsz, nem ő fogad, hanem Stan, az "unokaöcs." Ekkor kezded kapiskálni, hogy a barátságotok már nem az igazi – valaki egyszerűen lekapcsolta a lángját.
Hogyan lehet mégis kiemelkedni Hollywoodban, ahol minden második ember zseninek tartja magát? Talán a Dühöngő bikának vagy a Titanicnak kéne folytatást csinálni? – ezen töprengenek a nagyok, miközben várják a megváltó ötletet. De a lényeg: sürgősen kell egy múzsa!
Hogyan szerezhetsz ihletet a 21. században? Fuss be a Tiffanyba, vegyél valami drága ékszert – de ne egy hatvan dolláros kulcstartót! Ha a kiválasztottad rábólint, teljesíts minden kívánságát! Ha spórolnál, vállald el a sofőrje szerepét.
Ha pedig meg akarod úszni a Four Seasons luxuslakosztályát (ami egy vagyonba kerül), költöztesd be a saját házadba! És készülj fel: lehet, hogy pizsamában kell hajnalban Waldorf-salátáért rohannod. De ha kitartasz, jövőre már te fogod hazavinni az aranyszobrocskát!
Albert Brooks filmje könnyed, szellemes és tele van filmes poénokkal.
James Cameron, Scorsese és Rob Reiner rövid cameói igazi csemegék a filmrajongóknak. Sharon Stone tökéletes múzsa, de a film igazi ásza maga Brooks.
A múzsa csókja szórakoztatóan mutatja be, hogy Hollywoodban senki sincs örökre a csúcson – mindenki csak bérlő egy rövid időre.
