Filmrajongó

Wonder Woman című filmet Patty Jenkins rendezte, főszerepekben Gal Gadot, Chris Pine, Danny Huston. Ez az amerikai akció-fantasy képregényadaptáció 2017-ben került bemutatásra, 141 perces hosszúságban (12 éven felülieknek ajánlott).

Képregényfilmek terén egyre nehezebb újítani és meglepni a közönséget. Már szinte minden kedvenc hősünk történetét megkaptuk, és láthattuk őket külön-külön vagy csapatostul, jó és rossz adaptációkban, jelenben, múltban, sőt talán a jövőben is. Tehát a kérdés az, mi maradt még megmutatnivalóként. Az egyik kiemelkedő szereplő, a női szuperhősök közül, eddig hiányzott a palettáról (a Macskanő kivételével), de most végre megkaptuk őt. Wonder Woman több mint 75 éve a DC Comics képregényuniverzumának egyik legjelentősebb női karaktere. Gal Gadot már korábban bemutatta a karaktert a Batman v Supermanben.

A film, hasonlóan a képregényekhez, az ókori görög kultúrából merít inspirációt. Az első negyed része Themyscira nevű helyszínen játszódik, ami az emberektől elzárt Paradicsom, amit az egytől egyig nőnemű harcos amazonok laknak. A főhősnő Diana, a sziget királynőjének lánya, aki már gyermekként lenyűgöző történeteket hallgat anyjától istenekről és emberekről. Azonban Diana nem csupán egy egyszerű amazon, és sorsa nagyobb, mint gondolná. Amikor egy angol hírszerző, Steve Trevors gépe lezuhan a szigeten a világháború idején, Diana megtudja, hogy milyen szörnyűségek zajlanak az emberek világában. Ezért elhatározza, hogy segíteni fog rajtuk. Rájön, hogy a világban dúló hatalmas háborút az amazonok istene, Árész idézte elő, és célja az, hogy megállítsa őt és hozzon békét a világba.

A történet logikusabban követhető, mint a Warner korábbi DC filmjei, és kezdetben erősen tartja a nézőt a kezében, ami igen fontos. Az amazonok világa sok kérdést vet fel, de a forgatókönyvírók ügyesen kezelik a logikai buktatókat. A színvilág, különösen Themyscira szigetén, természetesebb és letisztultabb, mint a Batman v Superman vagy az Öngyilkos osztag sötét és szűrővel teli látványvilága. Azonban ahogy a történet Európa felé halad, a színek egyre sötétebbek lesznek, ami a háború hangulatához illik. Ha valaki 3D-ben tervezi megtekinteni a filmet, akkor készüljön fel arra, hogy néhány éjszakai jelenetnél nagyobb koncentrációra lesz szükség a történések követéséhez.

Öröm, hogy nem próbálták túl erőltetetten beilleszteni a filmuniverzumba a Wonder Womant, így ne várjunk túl sok utalást vagy easter egg-t a jövőre. Gal Gadot bebizonyította, hogy képes elvinni egy teljes filmet a vállán, egyszerre erős és végtelenül naiv Dianaként. Chris Pine és Gal Gadot között kiváló kémia van, és a mellékszereplők teljesítményére sem lehet panasz, bár néhányuk mögött rejtőznek kiaknázatlan lehetőségek. Az alkotók úgy érezték, hogy a mellékszereplők révén jobban kiemelhetik Wonder Woman lényegét. A karaktert egy olyan korból hozták létre, amikor a női szuperhősök szinte ismeretlenek voltak, és a nők alulreprezentáltak voltak a társadalmi szerepekben. A mellékszereplők figyelemfelkeltően mutatnak rá fontos társadalmi problémákra, bár ezeket nem bontják ki teljesen, valószínűleg az idő hiánya miatt. A háború bemutatása is sikeres, és a film egy 12-es korhatárú kategóriában hatékonyan mutatja be a háború borzalmait.

Természetesen a Wonder Woman sem hibátlan film, és a sztori számos klisét tartalmaz (szedett-vedett csapat, a főellenség karaktere), amelyek majdnem a film végéig kissé zavaróak. Azonban minden hibája és felesleges elem ellenére Diana egész végig karizmatikus és szerethető marad, a cselekmény néhol laposodik, de azért élvezhető marad. Patty Jenkins rendező sikerrel összpontosít Diana karakterének lényegére, és sikerült a látványos akciókon és ismételt történetelemeken túlmutató tartalmat adnia a filmnek. Üzenjük a Warnernek: Folytassák ezen az úton!