Vizsga két személyre (Bevétel) rendező: Paul Weitz, főszereplők: Tina Fey, Paul Rudd, Nat Wolff, Michael Sheen, Lily Tomlin, amerikai komédia, 107 perc, 2013 (12)
Vannak, akik azért jönnek hozzánk, mert otthon ezt látták. Mások pedig azért érkeznek, mert otthon más volt a helyzet. Érted? Princeton is ilyen hely. Mert ez is egyfajta befektetés a jövőbe. Több tucat Nobel- és Pulitzer-díjas, írók, tudósok, mérnökök, művészek, bankárok, közgazdászok, sportolók, uralkodók, elnökök, katonai vezetők, médiamogulok, űrhajósok, Michelle Obama, Bruce Wayne, Dr. Manhattan és mások. Micsoda társaság. Nem meglepő, hogy évente fiatalok ezrei jelentkeznek ide. A neves egyetemek mindent megadnak. Éppen ezért a rangos intézmények válogathatnak a legjobbak közül. A hagyományok tiszteletben tartása mellett a XXI. században is releváns tudást kell átadni a hallgatóknak, ezért a felvétel kritériumai időről-időre változnak.
Jean Hanf Korelitz úgy gondolta, hogy nem csak ő érdekli, hogyan zajlik a jelentkezők kiválasztása. Ezért 2006 és 2007 között belépett a Princetonba, és anyagot gyűjtött 2009-ben megjelent regényéhez. Hozzáadott egy történetet, hogy ne csak száraz tényeket kapjunk. A film azonban inkább ezen a történeten alapul.
Portia (Tina Fey) a felvételi biztos, hosszú ideje végez unalmasnak tűnő munkát itt. Rendes, precíz és kötelességtudó, de valami hiba történik a rendszerben, és az egyetem a második helyre kerül. Főnökének (Wallace Shawn) ez nem tetszik, mivel ő a vezetői pozícióból szeretne nyugdíjba menni, és keres egy méltó utódot. Portia még jobban igyekszik. Muszáj is, mivel kolléganője (Gloria Reuben) keményen dolgozik. Portia az irodai munka mellett iskolákat jár be, hogy népszerűsítse az egyetemet, tájékoztassa a jelentkezőket a lehetőségekről, és tehetséges diákokat találjon. Így hozza össze a sors John Halsey-vel (Paul Rudd), aki egy olyan alternatív középiskolát vezet, ahol a tehénfejés és a robotika egyaránt fontos tantárgyak (lásd még tehénfejés automatizálása).
John ellentéte Portiának, idegenkedik a normális élettől, és a harmadik világban jár, víz tisztít, iskolákat és kórházakat épít, leprásokat gyógyít, és talán még Bonoval és a dalai lámával is találkozik. Stílszerűen Afrikában fogadta örökbe a fiát, Nelsont (Travaris Spears). Portiának meg kell szembenéznie több nehéz döntéssel (ez is egyfajta vizsga), beleértve azt, hogy szüksége van-e Johnra, és hogy támogassa-e John által preferált Jeremiah (Nat Wolff) felvételét, aki különösnek tűnik (zseni vagy őrült?). Emellett rendeznie kell viszonyát a kissé szabadelvű és feminista anyjával (Lily Tomlin). Két kérdés marad megválaszolatlan: mi a bevétel biztos receptje, és meddig marad meg a 40-es éveiben járó Paul Rudd kisfiús mosolya?
A kedves Tina Fey szépen teljesíti az elvárásokat, Michael Sheen, Nat Wolff, Lily Tomlin és Oleg Krupa, aki Jeremiah patrónusa, is kiváló alakítást nyújt. Ügyes, bár néha erőltetett próbálkozás, hogy a felvételi jelentkezések elbírálásakor a pályázó megjelenik, majd az elutasítás után megnyílik alatta a föld, mint a Maradj talpon című műsorban. Aranyos film, de a nyári mozifilmek között nem lesz a kedvenc, inkább a kölcsönzőkben és a tévében találja meg rajongóit.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
