Filmrajongó

AZ ERŐ TÖRTÉNETE

Nemrégiben már közöltünk egy cikket a Star Wars gyűjteményezésről, és mielőtt Az ébredő Erő pénteken megérkezik a mozikba, vessünk egy pillantást az eddigi Csillagok háborúja filmekre is. Hagyományosan egy személyes összeállítást olvashatnak, amelyben az író elmeséli, hogyan élt meg minden egyes filmet gyerekként és felnőttként, a gyártási sorrendnek szigorúan megfelelve.

Előzetesen jegyezzük meg, hogy akik kedvelik a prequeleket és a Speciális Kiadást, azok ne számítsanak túl sokra.

Csillagok háborúja – Epizód IV: Egy új remény

Amerikai bemutató: 1977. május 25., magyarországi premier: 1979. augusztus 16.

Magyarországon Az Új remény több mint két évet késett, ami akkoriban szokás volt a nyugati filmek esetében. Azonban én még mindig túl fiatal voltam ahhoz, hogy megnézzem (vagyis nekem életrajzi okokból a Birodalom visszavág volt az első, de erről lásd pár sorral lejjebb). Először a sztorit ismertem meg a regényváltozatból és Fazekas Attila képregényéből, mielőtt a filmet végre 1984 nyarán, nem sokkal a Jedi visszatér bemutatója előtt láthattam a mozinak köszönhetően újra. Az egyik legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor a hatalmas csillagromboló feltűnt a vásznon - egy tízéves gyerek számára nem kellett több ahhoz, hogy lenyűgözze a záró címig, és még kicsit azután is. A filmet még azon év karácsonyán a tévé is leadta (a pontos dátumok a mellékelt fotón láthatók), és aztán évekig ez volt az egyetlen Star Wars film, amit többször láttam. Később az osztrák rokonaink átadták nekünk a teljes trilógiát VHS formátumban, így a filmet német szinkronnal néztük („Möge die Macht mit uns sein!”), majd a Speciális Kiadás megjelenése után végre angolul is élvezhettük. Még a furcsa változtatások sem tudták elrontani a művészeti élményt, és ahogy Ben Affleck is megjegyezte, az, hogy film készült Jay-ről és Néma Bobról, a legrosszabb ötlet azóta, hogy Greedo lőtt először.