Polisse (Poliss) című francia filmdráma, melyet Maïwenn Le Besco rendezett, és főszereplői Karin Viard, Joey Starr, Marina Fois. A film hossza 127 perc.
Azon jelenet, amely a Hetedik filmben található, melyben a brutális gyilkosságsorozat szünetében van, meglehetősen megrázó. Ebben a pillanatban Morgan Freeman karaktere elmondja Gwyneth Paltrownak, hogy egyszerűen nem mert gyereket vállalni ebben a sötét világban. A Polisse film közel két és fél órája sem igyekszik ezt a döntést megváltoztatni, inkább bemutatja a nagycsaládosok számára a realitás keserű oldalát.
A filmet készítő Maïwenn saját gyerekkora sem volt tipikus. Mindössze 16 évesen gyereket szült Luc Besson rendezőnek (aki Matilda karakterét alakította a Leon, a profi című filmben), ami valószínűleg befolyásolta a film súlyos témaválasztását. Nyilvánvalóan rendkívül erős személyiség, mivel képes volt hosszú időt eltölteni a párizsi Ifjúságvédelmi Ügyosztály tagjaival. Rendkívüli tehetségét mutatja be, ahogyan az ott dolgozók mindennapjait tükrözi a filmvásznon.
A film gazdag tartalommal szolgál a rendőrsztorik terén, bemutatva különböző rendőri egységek életét. Korábban keveset mutattak meg erről a területről a filmkészítők. A rendezőnő, aki egy fotóst alakít a filmben, egy csapat mindennapjait mutatja be, és bevezet minket abba a sötét világba, amelyet eddig elrejtettek a nyilvánosság elől. A film felsorakoztatja azokat az átlagos embereket, akik elkövetik a szörnyű cselekedeteket, mint például az apa, aki tagadja a bűnösségét, vagy a nagypapa, aki szexuálisan zaklatja unokáját. Az emberek, akik gyerekeiket bántalmazzák, vagy prostitúcióra és lopásra kényszerítik őket. A film nem ítélkezik, hanem brutálisan szembesít minket azokkal a szörnyűségekkel, amiket gyakran eltitkolnak a hátsószobákban. A sérült rendőrök hazaviszik a lelkiszennyüket a ruhájukkal együtt, miközben a privát életük teljesen szétesik a folyamatos stressz és gyomorsav miatt.
A történet számos szálon fut, és nem minden szálra találunk megoldást, de a film tele van erős érzelmi pillanatokkal. A színészek hitelesen alakítják a karaktereket, és a film átadja azt a szociális érzékenységet, amely a Drót című sorozatot is kiemelte az átlagból. A film nem minimalizálja a történteket, hanem őszintén bemutatja, hogy ezek a cselekedetek nem csak egyszerű "katonai sérülések", és egy gyermek lelke nem pótolható, mint egy ruha.
A Polisse egy komoly üzenet a televíziós csatornáknak, hogy modernizált műsorokat kellene készíteniük. Talán érdemes lenne beilleszteni azok közé a műsorok közé, amelyek mostanában a hírességek és a kalandok körül forognak, egy modernizált Családi Kört, hogy megértsék a tinilányok, miért nem elfogadható valakit orálisan kényeztetni cserébe egy mobiltelefonért.
Miközben felnyitottam az ajtót, azok a gyerekkori kérdések jutottak eszembe: "Mi leszel, ha nagy leszel?" Most már nem találom viccesnek azt a választ, hogy "Felnőtt!" A szürke hajam már jelezte, hogy a gyerekkor sem könnyű.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.