Börtönregény (Get the Gringo) című filmről van szó, melyet Adrian Grunberg rendezett. A főszerepekben Mel Gibson, Peter Stormare és Dean Norris láthatók ebben az amerikai akció-vígjátékban, mely 95 perc hosszú.
A híres hollywoodi színész, Nyírő József, most már nem igazán aggódik azon, hogy milyen minőségű filmekben fog szerepelni a következő évtizedek során. Renoméja már sosem fogja elérni a 100%-ot, bár lehet még új karriert is épít, de ez sem garantált. Különösen nem, ha a harmadik George Bush elnöksége alatt kötelezővé teszik a tantervben.
A történet a Driver nevű férfiről szól, aki egy bohóc jelmezben menekül a határőrök elől, egy zsák pénzzel és egy súlyos sebesült társával. Az első pillanatokban látjuk, hogy milyen ember is ő, amikor a pénzt védi partnerétől, mondván, hogy megöli, ha még egyszer vérrel köhögi fel. Gibson, a főszereplő, ismét a rosszfiú szerepét ölti magára, és könnyedén játszik a szerepével, miközben leiskoláz más gonosztevőket és segít a bajba jutottakon, mert a férfibecsület ezt kívánja. A filmben szereplő izgalmas üldözésjelenetek és a Gibson narrációja egyensúlyban van, és teljesen magával ragad minket.
Lehet mondani, hogy a Halálos fegyver ikonikus karaktere tér vissza a Börtönregény főszereplőjeként, de a film modern hangulatot áraszt, és nincs retró érzése. Gibson karaktere ismét szabályokat szeg és a saját útját járja, börtönruhában, bár ezt képletesen értve. A mexikói börtönben a családok is együtt élnek az elítéltekkel, és a körülmények között a drogkereskedelem és prostitúció is virágzik. A korrupció és a bűnözés szintje meglepően magas, és ez igazán a latin-amerikai valósághoz hasonlít. A kemény fickó itt tovább edzi magát, és segít mind a saját ügyében, mind a helyi elnyomottakon.
A Börtönregény sokféle elemet tartalmaz, de kevésbé a valószerű történetmesélést, és inkább egy hatásokban gazdag ábrázolást, amit Adrian Grunberg, első filmes rendező remekül visz végig. Ez a film nem egy hősi epikus vagy kultuszfilm, hanem egy szórakoztató és hangulatos mozi, amiben kevés hibát lehet találni, feltéve, hogy nem keresünk benne mély mondanivalót.
