Ördögűzők (Deliver Us From Evil); rendező: Scott Derrickson; főszereplők: Eric Bana, Edgar Ramirez, Sean Harris; amerikai horror-thriller; 118 perc, 2014. (18)
Scott Derrickson, a "Sinister" rendezője újra horrorfilmet készített, de úgy tűnik, nem vette figyelembe, hogy az ördögűzés témájában nehéz valami újat hozni.
Az "Ördögűzés Emily Rose üdvéért" elég középszerű volt, és az "Amikor megállt a Föld" újrafeldolgozása kifejezetten gyenge, tehát nem sokan voksoltak volna Derrickson karrierjére. Azonban egy néhány éves szünet után visszatért egy igazán jól összerakott, izgalmas horrorfilmmel, a "Sinisterrel", amely 2012-ben az év legjobb horrorfilmje volt. Ezért elkezdtünk hinni Derricksonban, de most úgy tűnik, hogy ez csak kivétel volt a sorban.
Idővel érdemes lenne rávezetni a filmeseket arra, hogy az ördögűzés témája már régóta le van dolgozva, különösen mióta William Friedkin elkészítette az utolérhetetlenül jó "Az Ördögűzőt" négy évtizeddel ezelőtt. Azóta számtalan film próbálkozott az ördögűzés megjelenítésével, de szinte mindegyik megbukott, és most Derrickson is csatlakozik ehhez a sorhoz. Ráadásul a film tele van logikai hibákkal és rossz vágásokkal. Amikor a főszereplőt, a nyomozót (Eric Bana) különböző látomások gyötörnek, és a családját is veszély fenyegeti, ő mégis folyamatosan távol tartja magát a családjától. Ha egy démon fenyegeti az otthont, akkor nem hagyjuk egyedül a gyereket a szobájában, különösen ne egy ronda plüssállattal, amit nemrég kapott ajándékba.
Néha úgy érzem, hogy a horrorfilmek olyan világban játszódnak, ahol nincsenek horrorfilmek, és ezért mindenki hihetetlenül hülyén viselkedik. Egy sötét helyen való kutakodás során az emberek nem szétválnak, mert jobb az esélye, hogy együtt vannak biztonságban. Ha a kislányunkat fura szellem zaklatja, nem hagyjuk magára az emeleti szobájában, és zajos tevékenységekkel próbáljuk elterelni a figyelmét, hogy észre se vegye, ha valami baj van. Ha egy emberet az ördög megszállt, akkor nem nyújtjuk át a kezünket a rácsokon keresztül, mert az veszélyes lehet. És így tovább.
Mark Wahlberg jó döntést hozott, amikor kihátrált a film előkészületeiből, így Bana vállalta a szerepet, de a saját karrierjét nem nagyon kockáztatta meg ezzel. Derrickson viszont most kicsúszott a kegyeinkből, és nehéz lesz elhinni, hogy ő nem reménytelen rendező. Az "Az Ördögűző" és a "Hetedik" párosítása több ígéretet hordozott magában, és egy horrorfilmtől elvárható, hogy feszültséggel teli legyen, kivéve, ha két cseppet sem tartalmaz, csak két villanásnyi sokkeffektet. További érdemeket nehéz felsorolni a "Távolodj el tőlem, Sátán" című filmben, talán csak azt, hogy a készítők imádják a Doors zenekart. És most olvastam csak a Wikipédián, hogy a forgatókönyv szerint a spanyol pap félig magyar felmenőkkel rendelkezik, ami olyan hihetetlen, mintha Jackie Chan azt állítaná, hogy ő félig norvég.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
