A Le Mans 24 órás verseny 100 éves évfordulóját ünnepelték idén. Ennek a jeles alkalmán valami sokkal jobb adaptáció is elképzelhető lett volna, mivel a Gran Turismo eddig eléggé leegyszerűsítette a versenyt. Emellett számos más dolgot is kezel kiáltóan egyszerűen, ami megkeserítheti a filmszerető autósport rajongók életét, és bár a film nem feltétlenül példamutató példa, Neill Blomkamp rendezése mégis lendülettel bír, és a sablonok és termékmegjelenítések ellenére is többet nyújt a várakozásoknál.
Az ünnepelt Le Mans verseny kapcsán Hollywood is javíthatna, mivel a világháború miatt idén csak a 91. "Megbízhatósági Nagydíj" volt megrendezve, és így a 100. évfordulóhoz méltó feldolgozásra lenne szükség. Azonban a játék világából érkező fiatal hősünk története korlátozottabb környezetet kínál, és a szimulátoros játék világától függetlenül is kevesebb lehetőséget kínál ismétlésre. Ez különösen igaz a magyar szempontból, mivel nem valószínű, hogy egy másik hasonló történet életképes lenne, és nem valószínű, hogy az angol nyelvű produkciónak lenne helye.
Annak ellenére, hogy Jann Mardenborough volt az első áttörő szimulátoros játékos a nemzetközi színtéren, aki valós versenyautókban is helytállt, a Gran Turismo mozifilm valóságos karaktereinek nagy része a játék és a film fejlesztőinek kreációja, kivéve Jann-t és a játék fejlesztőjét. Ezért lehetne azt mondani, hogy a film "megtörtént események ihlette" alapon reklámozza magát, és nem egy igaz történeten alapul. Aki ismeri az eredeti történetet vagy követte az Eurosport közvetítéseit, annak lehet, hogy zavaró lesz a film felszínessége, de a dramaturgia miatt talán elfogadhatóbb lesz.
A Sony film koncepciója érthető, hiszen a történetet a jelenbe helyezték. Bár Jann Mardenborough már 2-3 év játék után szimulátor világbajnok lett 2001-ben, a valóságban a két másik kiemelkedő magyar versenyző, Michelisz Norbert és Kiss Norbert csak 2005-ben kezdték meg a versenyzést a gépek előtt. A Gran Turismo franchise 1997-ben keletkezett Kazunori Yamauchi vezetésével, bár az első három rész még inkább kísérletezés volt, és inkább a járművek széles választékát népszerűsítették. Az 1999-es epizód már 650 jármot kínált, míg a 2013-as hetedik rész már 1247 jármot tartalmazott, ami az iparágban általános rekord volt. A 2004-es kiadás már sokkal inkább a szimulátor irányába mutatott, amit eredetileg a fejlesztők terveztek, bár a PlayStation 2 korlátozásai miatt vicces volt a játék alcíme, amely azt állította, hogy "a valós vezetési szimulátor".
Az internet térnyerésével a GT 4 inspirálta a Nissan európai marketingigazgatóját, hogy szponzorálja a versenyt a játékfejlesztő honfitársaik termékével , a Nissan versenyautójával, amelyet az 1997-es GT2-ben terveztek meg, és amely 21 évig a világ legnagyobb futamának fényét emelte. Persze néhány filmrajongó már látta azt a történetet is, amit a The Love for Sale rendezője, Wim Wenders alkotott meg az 1987-es Még nincs vége témakörben, de a GT mozifilm ígéretei mérföldekre eltérnek a Wim Wenders produktumától.
A Gran Turismo egyértelműen a játék és a valóság közötti határt súrolja. A GT mint autó szimulátor mára már a jövőre néz, hiszen a játékot az 1990-es években iskolás gyerekek tervezték, de Kazunori Yamauchi terveinek kifejtése már nem a játékkal vagy a technológiával foglalkozott. A fejlesztő rendelkezésére álló technológia és források összekapcsolásával olyan játékot sikerült létrehoznia, amely összemosódott a valósággal, és új pályákat és autókat is kínált. A játék egyensúlya a technológia és a valóság között olyan eredményeket hozott, amelyeket szinte senki más nem tudott elérni. A versenyautók valódi vezetési élményt kínáltak, és a játék néhány modelljének megegyező elemei ma már szabvánnyá váltak az autóiparban.
A Gran Turismo film történetének kidolgozása természetesen három lépcsőből áll: az első a játékosoknak szól, és bemutatja a játék világát és a játékosok közösségét. A második rész a fiatal hőst és a fejlesztőket mutatja be, akiknek célja a játék új kiadásának előkészítése. A harmadik rész már a játék alkotóit követi, akiknek feladata, hogy a játékot valóságos eseményeket idézővé tegyék. A leghosszabb rész a játékosoknak szól, akik elindulnak a versenyautók világversenyén, de a játék és a valóság közötti kapcsolat továbbra is megmarad.
A Gran Turismo elsősorban egy játék, amely szórakoztat, de emellett a valóság és a játék határvonalát is feszegeti. Az autóversenyzés szerelmeseinek és a játékosoknak egyaránt érdekes lehet, hiszen a film bemutatja a játék körül kialakult közösséget, a fejlesztők munkáját, és azokat a fiatalokat, akik a virtuális világból a valóságos versenypályákra lépnek. A Gran Turismo nemcsak egy autós verseny, hanem egy olyan életmód és kultúra is, amely összeköti a játékokat és az autókat.
Forrás: filmrajongo.com
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.