The Creator / Az Alkotó (2023) Kritika

Az Alkotó egy reményteljes projekt volt, előzetesekkel, amelyek jó hangulatot árasztottak, valamint egy megbízható rendezővel és forradalmi technológiai megoldásokkal, amik a látványteret még lenyűgözőbbé tették. A film sikeresen versenyre kelhetett volna a hatalmas költségvetésű blockbuster mozikkal. Az Alkotó hosszú várakozás után került volna a nézők elé, miután az idei év során sztrájk miatt több film bemutatóját is elhalasztották. Ezért is különösen keserű csalódás, hogy a végeredmény ilyen hibás.

Először is nézzük meg, mivel állunk szemben. Az Alkotó egy akció-sci-fi, amely alaposan kidolgozott világot mutat be. Időt és helyet szentel a világ bemutatásának, ami mindenképpen üdvözlendő. Ez olyasmi, amit James Cameron is megpróbált megvalósítani Az Avatar rendezése során (bár kemény vitákat kellett vívnia a producerekkel), hogy a néző valóban belemélyedjen a film által létrehozott világba. Gareth Edwards is hasonló megközelítéssel dolgozik, azonban hiányzik neki az a képesség, hogy izgalmas történetet és karaktereket alkotson a lenyűgözően kialakított környezetben. Az Avatar ellen lehet sok kifogás, például primitív története miatt, de mégis magasabb színvonalon mozog a történetvezetés, dráma és koherencia terén, mint ami az Alkotóban látható ebben a zavaros forgatókönyvben.

A történet a közeljövőben játszódik, egy már számtalanszor látott alapötlet köré szőve. Az intelligens robotok meghódították az emberiséget, és háborúba kezdtek ellenünk. Bár a hős amerikaiak jelenleg is tartják sakkban a megmaradt robotokat egy lebegő szuperfegyverrel, akik kelet felé menekültek. Azonban hamarosan rájönnek, hogy a gépek veszélyes támadóeszközt hoztak létre egy titkos Új-Ázsiai bázison, és a helyi lakosság is támogatja őket. Joshua, akit John David Washington alakít, a gépek közé szivárog, hogy megtalálja az Alkotót, akit a robotok rendkívüli tisztelettel kezelnek, mivel ő hozta létre a mesterséges intelligenciát, ami életre keltette ezeket a veszélyes teremtményeket. Mindezekhez még hozzájön egy gyerekrobot, aki szuperképességekkel rendelkezik, egy drámai bosszúszállal szőtt, súlytalan szerelmi szál, néhány buddhista robot, vér helyett gépzsírt szomjazó amerikai kommandósok, és sok zűrzavar, ami sehol sem vezet.

Az Alkotó az első fél órában lenyűgöző és magával ragadó. A világépítés és a látvány megkapó, és olyan kreatív ötletekkel teli, hogy még Peter Jackson Gyűrűk Ura projektje is megirigyelhetné. A humanoid robotok megalkotása is lenyűgöző, mivel mechanikus szerkezetekkel különböztetik meg őket az emberektől, ugyanakkor emberi jellemzőik is megmaradnak, hogy könnyebben azonosulhassunk velük. Az utcaképet különleges rejtett kerekű járművek színesítik, és az egész távol-keleti környezet, a futurisztikus rizsföldek, tech buddhista kolostorok és hagyományos megjelenésű lebegő vitorláshajók még valóságosabbnak érzik a világot. A speciális effektek is tökéletesen belesimulnak a képbe, így ebben a tekintetben nincs kivetnivaló.

Azonban a történet és a karakterek gyengék. A cselekmény bugyuta és túljátszott, a főszereplő pedig nem képes azonosulást kiváltani a nézőből. Látszik, hogy a gyenge forgatókönyvet és a rossz színészvezetést következetesen próbálja támogatni, ami még jobban elidegeníti a közönséget. A gyerekszereplő sem segít az azonosulásban, mivel érzéketlen és steril karaktert játszik. A film tiszteleg sok kultfilm előtt, de sajátos módon összevissza keveri azokat, ami nem működik jól a fő karakterrel. Ken Watanabe mellékszereplőként feltűnik a filmben, de a szerepe alig marad emlékezetes.

Lehetséges, hogy ez a film valóban csak a Keletet szolgálja ki, és nem számít, hogy mi gondolunk róla. Kulturálisan vonzóbb lehet a távol-keleti közönségnek, és az emberek a sztrájkok és a szuperhősök által megkeserített filmkínálat miatt is eláraszthatják a mozikat. Ennek ellenére az Al

kotó Magyarországról nézve nem válik jó filmmé. Az elmúlt időszakban olyan sci-fi filmek is születtek, amelyek alacsonyabb költségvetéssel rendelkeztek, mégis mély gondolatokkal és valódi mondanivalóval rendelkeztek, például Az Úr hangja vagy Műanyag égbolt. Az Alkotó sajnos csak egy jól kidolgozott külső, de a zűrzavaros rendezés miatt a vékony cselekmény is darabokra hullik a néző szeme előtt. Ezt több mint két órán keresztül nézni nem túl felhőtlen élmény. Annak ellenére, hogy sok látványos elemmel rendelkezik, nehezen lehet szeretni ezt a filmet.

Forrás: filmrajongo.com

A bejegyzés trackback címe:

https://filmrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr4518236957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kyria 2023.11.20. 17:26:40

Leginkább az elcs....tt szóval tudnám jellemezni ezt a filmet. Ilyen az, amikor sztorit elfelejtenek írni, hogy hát majd a látvány. De a látvány sem egy nagy durranás, szóval a vége után 3 másodperc múlva felejthető kategória.

Utolsó kommentek


 

CLOSE ADS
süti beállítások módosítása