Az Örökkévalók (Eternals) című filmet Chloé Zhao rendezte, a főszerepekben pedig Gemma Chan, Richard Madden, Lia McHugh, Salma Hayek, Kumail Nanjiani, Angelina Jolie, Don Lee, Barry Keoghan, Brian Tyree Henry, Lauren Ridloff, Harish Patel, és Kit Harington láthatók. A fantasy szuperhőseposz 157 perc hosszú és 2021-ben került bemutatásra.
Egy egészségesebb világban az Örökkévalók marketingje nem tudott volna arra építeni, hogy rendezője Oscar-díjas, sőt Chloe Zhao tavaly két filmje is fesztiválokon debütált és reklámkampányolt. Az MCU átmeneti időszakának utolsó előtti fejezete, és valóban más, mint amit megszoktunk. Bár bátor próbálkozás, most még túl univerzumidegen. A néhol már-már Snyder-stílusú epikusság és gondolatiság szokatlan, de legalább önálló sztoriként működik.
Az volt már előre látható, hogy a Végjáték után nehéz dolga lesz a Disneynek. A vírushelyzet picit enyhített a helyzeten, de alapvetően az univerzum következő fő története nem haladt előre a mozivásznon. Az ilyen hosszú szünet jó lehetőséget nyújtott arra, hogy a Marvel kirakósai vagy a Végjáték epilógusai (Pókember: Idegenben, A Sólyom és a Tél katonája, Sólyomszem), vagy a múltbeli események (Fekete özvegy), vagy éppen a teljes univerzum tágítása (Shang-Chi, What If...?, és az Örökkévalók) elmozdítsa a történetet. A What If...?-re nem érdemes vakon alapozni, de a másik kettőhöz nincs különösebb háttértár szükséges.
Míg a Shang-Chi tele volt korábbi filmekből származó cameo szereplőkkel, az Örökkévalók csak említésszinten kapcsolódik a tágabb Marvel-univerzumhoz. Az Égieket kinézetükről már ismerhetjük a Galaxis őrzőiből, amikor a Gyűjtő elmondta a végtelen kövek eredetét, de egyéb konkrét kapcsolatok hiányoznak. Pár alkalommal említik Thanost, utalnak a Végjáték hatásaira és a Thor nyitójelenetére (valamint Londonra a Sötét világ miatt), Tony és Steve neve pedig már a trailerben szerepel, de azok, akik nem követték naprakészen az eseményeket, szintén érteni fogják a cselekményt. Ez elősegíti, hogy új nézők is könnyedén beleessenek a történetbe.
Azonban, miért ülnének be egyszeri nézők az Örökkévalókra? Igaz, hogy eltér a megszokott Marvel stílustól, és bár valóban számos új elemet hoz, ez még nem garantálja a sikerét. Az Örökkévalókhoz nem kell különösebb előzetes ismeret, hiszen egy klasszikus eposz, de talán éppen ez a probléma. A humor, bár néha túlzásba esik, a hosszú játékidő miatt mégis csökkent. A film bár igyekszik mélyebbre ásni a gondolatiságban, néha mégsem mélyül el eléggé ahhoz, hogy ne férjen be pár humoros sor. A karakterek közötti egyensúlyt is nehéz fenntartani, mivel túl sok főszereplőre kell koncentrálni. Ennek ellenére, a karakterek közötti dinamika és kémia viszonylag jól működik a körülményekhez képest.
A technikai elemek terén a film nem marad el a Marvel sztenderdeitől. A látványos effektek ugyan néha hibásak, de a színes jelmeztervezés és a fényképezés hozzáférhetőbbé teszi a történetet. A zenei választások között vannak kellemes meglepetések.
Az Örökkévalók mindenképp értékelendő kísérlet a Marvel részéről a szuperhősmozik újragondolására, és bár nem minden tökéletes benne, mégis dicséretes, hogy mernek kockáztatni. Talán a második alkalommal jobban működik majd, de most még csak átlagosnak mondható. Azonban van potenciál, amit kiaknázhatnak a folytatások során.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
