Filmrajongó

A Hős című iráni-francia filmdrámát Ashgar Farhadi rendezte, főszereplők: Amir Jadidi, Mohsen Tanabandeh, Fereshteh Sadre Orafaiy. A film hossza 127 perc, és 2021-ben került bemutatásra. Figyelem: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!

Egy férfi, akit adósság miatt börtönbe zártak, úgy tűnik, végre jóval találkozott. A megtalált arany értékű pénz lehetőséget kínál a szabadulásra, de ő a tisztességes úton marad, még ha ezzel gondot okoz is másoknak. Ashgar Farhadi, aki korábban olyan filmeket jegyez, mint az Ügyfél és a Nader és Simin – Egy elválás története, most ismét egy ártatlan látszatotól indul, majd eljut a katarzisig. A Hős dokumentarista stílusban mutatja be az iráni hétköznapokat, amelyeket hagyományok és vallás uralnak, miközben általános emberi problémákat feszeget. A film elismerést aratott a Cannes Filmfesztiválon, tavaly a zsűri nagydíját nyerte el.

Az adósok börtöne egy olyan hely, ahol elakadsz, mivel nem tudod visszafizetni az adósságodat, amíg bent vagy. Iránban ez sem különbözik, mivel Rahim, aki volt felesége testvére, időnként szabadulhat néhány napra a büntetés-végrehajtási intézmény falai közül. Ilyenkor azonban legfeljebb egy újabb kölcsönt vehet fel, hogy rendezze az előző tartozását. Rahim a családhoz húzódik, és azt hazudja sógorának, hogy a pénzt meg fogja szerezni, aki egyre türelmetlenebb lesz. Rahim valóban megpróbálja megszerezni a pénzt, mivel szerelme talál egy táskát, amiben arany van. Azonban az utolsó pillanatban úgy dönt, hogy visszaadja a táskát a tulajdonosának, ezzel elnyerve a közösség elismerését, és egyfajta hőssé válik. Azonban már itt az első hazugság, mivel a táskát nem ő találta meg, és próbálja eltitkolni a kapcsolatát a szerelmével, mivel senki sem tud róla, sem a családja, sem a környezete. Az emberekben azonban kétségeket ébreszt a hőstett, és innen nincs visszaút. Rahim túl naiv ahhoz, hogy jól kidolgozott és megvédeni való stratégiát alkothasson. A biztosnak hitt lábak lassan meginognak.

Az ember azt hihetné, hogy dokumentumfilmet néz, ahol a kamera egyszerűen csak követi a szereplőket és rögzíti az eseményeket, de ez nincs így. Színészek játszanak egy jól megírt történetet, ahol minden cselekedetnek és szónak jelentősége van. Minden interakció utat mutat a cselekmény folytatásához, nincs visszaút.

Az egyre gyarapodó hazugságok Rahim és mások számára is gondokat okoznak. Ezek a hazugságok nem feltűnőek, de egy olyan kultúrában, ahol a becsület nagyon fontos, minden apró dolognak jelentősége van. Az emberek könnyen félreértik vagy megtévesztik a "hős" szavahihetőségét. Rahimnek különösen ügyelnie kellene a szavahihetőségére, most, hogy elítéltként él.

Farhadi Iránban mutatja be az emberi történeteket, amelyek ugyan helyhez kötöttek, de univerzális üzeneteket hordoznak. A hazugság mindenhol hazugság, a becsület mindenhol becsület. Hőssé válás és a közösségi megvetés kérdése, és Rahim helyzetét különböző nézőpontokból is értelmezhetjük. A cselekmény egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége, és Rahim a dominók sorsához hasonlóan van kiszolgáltatva a természet törvényeinek, amit akár sorsnak is nevezhetünk.