Egy sor film készült már olyan témában, ahol az idős agglegény látszólag áldozatává válik érzelmeinek, és végül talpra áll: például a kiváló "Minden végzet nehézre" (Something’s Gotta Give) című alkotásra gondolhatunk ebben a kategóriában. A francia filmben, amiről szó van, főszereplőnk, Jocelyn (Franck Dubock) karaktere meglepően hasonlít Jack Nicholson karakterére az említett 2002-es filmből: könnyedén kezeli a nőket, mint "Vasárnap megdugom, hétfőn elhagyom" - mondja kaján vigyorral, és az útját hazugságok és tréfás humora szegélyezi. Természetesen a füllentésektől terhes életmód ezúttal sem marad következmények nélkül, hiszen a legújabb érdeklődője és a meghódítandó zsákmány egy félreértés miatt kerekesszékesnek hiszi, és főhősünk kénytelen a sodrásnak engedni.
A francia filmművészetben már rutinos Franck Dubosck nemcsak a film főszereplője, hanem rendezője is, és nem kell szégyenkeznie: biztos kézzel irányítja a szereplőket. Nagyon ügyes választás volt Alexandra Lamy-t választani a női főszereplő, Florence szerepére, hiszen élettel teli bájjal jeleníti meg az életvidám, kedves nőt, akinek megjelenése ragyogással tölti be a vásznat. A forgatókönyv írók élettel és egyediséggel töltötték meg a karaktereket, jól kidolgozottak és könnyen azonosíthatók. Franck Dubosck filmje egy klasszikus romantikus vígjáték, minden kötelező elemmel - félreértés, szakítás, újraegyesülés -, de a Szerelembe gurulva és az Életrevalókhoz hasonlóan mély emberiességről tanúskodik: a filmből árad az az életigenlő pozitivizmus, ami annyira emlékezetessé teszi. Nem véletlenül lehet könnyen párhuzamot vonni a 2011-es francia sikerfilm és a Szerelembe gurulva között: a humor forrása itt is gyakran a kerekesszékes lét és az azzal járó hétköznapi kihívások.
A film meglepő módon már szinte morbid humorral is kacérkodik, de ez a bravúr sikerül: soha nem érezzük, hogy túl sok lenne, vagy átlépne egy olyan határon, ami a jó ízlést sérti. Bár alig találunk olyan fordulatot, amely ne lenne kiszámítható, mégis rendkívül élvezetes a film nézése, és a siker a két főszereplő közötti kémia mellett a jól megválasztott mellékszereplőknek és az elbűvölő atmoszférának is köszönhető.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
