Ez a film nem csupán egy életrajzi dráma – ez egy lélektani utazás a fájdalom legsötétebb bugyraiba.
Megrázó, felkavaró, sokkoló alkotás, ami nem kíméli a nézőt – és ez így van rendjén, hiszen pontosan ez volt a cél.
A rendező mesterien tárja elénk Aileen Wuornos történetét: egy nőét, aki kegyetlen bántalmazásokon, megaláztatásokon és embertelenségen keresztül vált azzá, aki.
A film atmoszférája végig nyomasztó és komor; a képek annyira valósághűek, hogy szinte érezzük a mocskot, a hideget, a reménytelenséget, amelyben Aileen élt.
Részletekre való odafigyelés lenyűgöző – a szereplők kinézete, testbeszéde, a ruházatuk, környezetük mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a történet fájdalmasan hiteles legyen.