A filmkészítők különböző eszközökhöz folyamodnak gondolataik történetbe foglalására. Az egyik ilyen megközelítés a cselekmény időbeni elhelyezése, ahol egy hatásos esemény tükröt mutat, reflektálva a múltból napjainkra vagy kiemelve egy éppen zajló jelenséget. Ez a módszer hozhat elő problémákat és kínálhat útmutatást a megoldásra. Audrey Diwan a filmalkotása során ezt a megközelítést választotta, amikor Annie Ernaux önéletrajzi regényét adaptálta, és abortusz témáját dolgozta fel, amelyért elnyerte a velencei Arany Oroszlán-díjat. De vajon megérdemelte-e? Erről szól most a kritika.
A történet a 60-as években játszódik, ahol a szexuális forradalom közeledése hatással van a fiatalokra, akik vágyaiknak hódolnak. Azonban ez csak a felszín, mivel az elfojtás okozta álságosság mélyen jelen van. Anne (Anamaria Vartolomei), az egyetemista szemszögéből követjük végig a történéseket. Ő keresi önmagát, próbálja megtalálni helyét a társadalomban, majd kiderül, hogy terhes. A terhesség súlyos következményekkel járna az életére nézve, ezért szeretné elvetetni a gyermeket mindkettejük érdekében. Azonban az abortusz akkoriban tiltott, és annak végrehajtását börtönbüntetéssel sújtják.
Audrey Diwan naturalista módszerekkel hozza közel a nézőkhöz a fájdalmat. A testboncolás és a bőr alá hatoló hangulat egyaránt hatásosan van ábrázolva. A lassú egyetemi környezet valósághű ábrázolása segíti az építkezést és felkészíti a nézőt a katartikus végre. A cselekmény folyamatosan Anne környezetét mutatja be, és bár a karakter hordozza a filmet, ez nem okoz csalódást. Anne misztériuma, életének váratlan drámája és a baráti társaság dinamikája érdekes betekintést nyújt a korszak egyetemi életébe.
Anamaria Vartolomei briliáns alakítása a főszerepben megerősíti a film erejét. Az Esemény érdekessége abban rejlik, hogy kriminalizálja az abortuszt, egy olyan eljárást, amelynek kizárólag orvosi segítséggel lehetne elvégezni, és ez felesleges szenvedést okoz az egyéneknek. A film mélyen ássa alá a társadalmi tabut, és rávilágít arra, hogy a szabadságjogok korlátozása a saját test és élet feletti döntésben csak elfedi a problémát. A korabeli társadalmi problémák csak tovább erősítik ezt az alapvetést.
Audrey Diwan ízléssel és vízióval készítette el a filmet, és az Arany Oroszlán-díj megérdemelten került a kezébe. A film erős és zsigeri élményt nyújt, és komoly drámával gazdagítja a nézőt. A test fizikai megpróbáltatásait ábrázoló jelenetek mély nyomot hagynak, bizonyítva a film hatékonyságát.
Forrás: filmrajongo.com
