Scream VI/ Sikoly VI. (2023) Kritika

Tavaly, közel 11 év után a Sikoly-széria egy csodálatos feltámadáson ment keresztül, mint egy főnixmadár a hamvaiból. Az új epizód azonban nem képes megismételni azt a sikert, amit a 2022-es "soft reboot" elérte.

Az előző évben, hosszú kihagyás után, a Sikoly-széria sikerrel tért vissza, és a rajongók elégedetten üdvözölték a régi és új elemek harmonikus egyesítését. A 2018-as Halloween után végre egy film hozta el a nagy múltú franchise régi, klasszikus jegyeit az új, posztmodern szemlélettel.

Az ötödik rész, amely gyakorlatilag egy "soft reboot" volt, nemcsak ügyesen reagált a horrorfilmek jelenlegi irányzataira és trendjeire, de látszott rajta, hogy a készítők valódi elkötelezettséggel dolgoztak, nem csak a széria, de az egész műfaj iránt.

Ez nem volt egy újabb érzelemmentes, üres hollywoodi produkció, amely a nézőket csalogatja be, hanem egy szenvedéllyel és elkötelezettséggel készített meta-horror, ahol minden képkockán érezni lehetett a rajongók hozzáállását. Ez manapság rendkívül ritka. Az még ritkább, hogy egy fáradt franchise után olyan folytatás születik, amely képes felülmúlni vagy legalább közelíteni az eredeti színvonalát. Sajnálatos módon a Sikoly VI nem tudja fenntartani ezt a színvonalat.

Míg az előző epizód tele volt alázkodással és mély tisztelettel Wes Craven eredeti műve iránt, a következő epizódnál úgy tűnik, hogy a stúdió a várt siker után kapkodva próbált valamit összerakni. A film első félórájában még látható, hogy próbálkoznak egy érdekes és újszerű koncepcióval, de ez fokozatosan elhalványul.

A főszereplők, köztük új és régi karakterek, bemutatják saját helyzetüket a filmes trendek tükrében, de ez sem tudja elkerülni, hogy az ambiciózus kezdet ne veszítse el erejét.

A New Yorkként beállított izgalmas új helyszín kevésbé hozzáad a film élményéhez, és a városlakók észrevétlenek maradnak a mellettük agonizáló áldozatokkal szemben.

A forgatókönyv kísérletezése a műfaj szabályaival meta-szinten nem hozza el a várt eredményt, és inkább önfelmentés, mint önreflexió. Bár vannak meglepő fordulatok és izgalmas jelenetek, a film egy hatodik részként már kevésnek bizonyul.

A film legnagyobb problémája az a kijelentés, hogy "a szabályok teljesen megváltoztak", ami egy mesterkélt, értelmetlen hatásvadász jelmondatnak bizonyul. A széria nehezen viseli az ilyen nagy szavakat, és a sztoriban ez nem valósul meg.

A váratlan húzások és jelenetek ellenére a film túlzottan támaszkodik a korábbi részekre és a műfaj kliséire. A vérfürdő ellenére a Korhatár Bizottság szigorú besorolása eltúlzott, és a film inkább a mai generációhoz szól, amit a korlátozott vetítési idők tovább nehezítenek.

Összességében a Sikoly VI próbálkozik az újítással, de sajnos nem tudja teljesen kivitelezni, és inkább ötödik részéhez hasonlóan marad egy átlagos slasheren belül.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr4518261819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Utolsó kommentek


 

CLOSE ADS
süti beállítások módosítása