Filmrajongó

Minden évben 25 ezer delfinből készül hamburger egy olyan helyen, ahol egy vízi vidámpark palástja alatt rejtőzik egy mészárszék.

Ez egy hatásvadász, egyoldalú, hegedűszóval megtámogatott értelmezés, ahogy Oscar mindig is kedvelte. Időnként azonban rájövünk, hogy a cél szentekíti az eszközöket.

Az Öböl (The Cove) célja az, hogy megállítsa a mészárlást, amely egy eldugott japán öbölben történik rendszeresen, Taiji város közelében.

A környék neve delfinparadicsom, de sajnos ez az elnevezés csupán vízi-show-kat, labdát pörgető Flippereket és az ehhez kapcsolódó termékáradatot takar, összességében pedig egy dollármilliárdokat mozgató üzletágat.

A japán kisgyerekek megérintik a betanított delfinek homlokát, fényképezik a szobrokat a szökőkutakban, és haza is vihetik a pelust. Ez mindenki számára vicces és szórakoztató.

A film olykor elterelődik a céljától, és arra koncentrál, hogy az emberek milyen kötődéssel vannak a delfinekhez. A mutatványosok nem munkaközvetítő irodából kerülnek a szórakoztatóiparba.

Megdöbbentő, hogy milyen harsányan kergetik a rémült delfineket az öbölbe, ahol egy részükből mutatványos lesz, míg a többiek húsipari célra kerülnek.

Az utcán élők gyakran nem értik, hogy ki az a kegyetlen ember, aki delfint eszik, de a delfinhús része az iskolai étkeztetésnek is.

Az egyik főszereplő Ric O'Barry, aki a hatvanas években a Flipper tévésorozatban dolgozott, és a delfinek idomításával vált híressé.

Ezzel a sorozattal segített azoknak az igényeknek a kialakításában, amelyek végül hozzájárultak a delfinshow-k és a delfinekkel kapcsolatos iparág létrehozásához.

Az ő története a film egyik középpontjában áll, és az embereknek azt mutatja be, hogy egy ilyen cselekedet milyen hatással lehet a delfinekre.

A film megrázó képekkel mutatja be az öbölben zajló mészárlást, és bár ez néha nehézkes vagy kellemetlen lehet a nézők számára, azért van, hogy felkavarja az érzelmeket és az eszmét. A film nem mond semmit, csak a delfinek szenvedése és a vérrel borított parton látott képek beszélnek önmagukért.

Nem szükséges magyarázat, csak a delfinek keserű siránkozása. Az öböl vörösségétől és a delfinek halálától nem lehet eltekinteni.

Emlékeztessenek csak arra, hogy a csirke esetében is rossz érzés, amikor levágják a nyakát, de mégis megesszük a csirkehúból készült ételt, például egy Burger King menü során. (Érdemes megjegyezni: a delfinhús állítólag olyan méreganyagokat tartalmaz, amelyek károsak az emberre.) Nem próbálok szerepet váltani, mert feladatom elmondani, hogy miért jó vagy rossz film az Öböl.

Ez pontosan az a típusú dokumentumfilm, amely üzenetet közvetít, és ha az üzenet átmegy, akkor jól végzi a feladatát, akkor is, ha nem egy klasszikus filmről van szó.