Az a fiú, aki majdnem családtag, ilyenkor természetesen mindig különösen büszkék vagyunk rá. Ha egy olyan versenyző, aki magyar származású, Kanada színeiben aranyérmet nyer az olimpián, akkor legalább egy részét az éremnek úgy érezzük, mintha a miénk lenne.
Antal Nimród visszatérte óta folyamatosan figyelemmel kísérjük minden lépését. Szurkolunk neki, mert egy olyan ember, aki szimpatikus, és aki az otthoni filmeseknek is reményt ad, emblematikus figurává vált. Munkássága külföldön előállított filmekkel, mint a "Elhagyott szoba" és a "Szállítmány," tiszteletreméltó, habár egyikük sem kerül külön oldalra a Filmlexikonban.
Amikor először hallottuk, hogy elkapta Rodriguez lábát, és új életet lehelhet a 1987-es Ragadozóba, mindannyian éreztük, hogy ez az a lehetőség, amit régóta vártunk. A producer csak annyit kért, hogy valahogy térjen vissza a John McTiernan által kijelölt ösvényre, amit a kultikus kezdőjelenettel jelöltek ki.
A játszótér ismét egy dzsungel, habár nem a Földön található, és a film nem próbálja megijeszteni a nézőket földönkívüli lényekkel. A végén viszont annyira konvencionálissá válik, hogy olyan érzése támad az embernek, mintha egy VHS kazettát nézne.
Bár én is az "Amerikai nindzsa" című filmtől kezdtem és sokféle történetet láttam már, ahol emberek rohangásznak, mégis reménykedtem, hogy ez a film valami frissítőt hoz majd. A jó öreg Predator ugyanúgy viselkedik, mint régen, még ha társaságban van is.
Kezdetben láthatatlan, és hallgatja a dzsungel zajait, majd likvidál néhány alacsonyabb fizetésű színészt, akiket gyorsan eltüntet. Az Oscar-díjas színésszel viszont hosszabban küzd. Minden előre kiszámítható, és bár a végeredmény nem szégyenletes, senki sem emelkedik ki különösebben a színészek közül.
Egyetlen olyan pillanat sincs a filmben, amire emlékezni szeretnénk a jelenetválasztás miatt. Így ez csak egy újabb epizód a sorozatban, és sajnáljuk, hogy Antal Nimród kezejegyét nem találjuk benne, vagy talán elveszett valahol az úton.
Egy barátom egyszer így foglalta össze a Ragadozókat: "Aki ennyi pénzből többet hoz ki, az bizonyára tehetséges." Ebben egyetértünk, de az is tény, hogy csak kevesen díszítik kuckójukat a film poszterével.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
