Filmrajongó

A híres detektív, Hercule Poirot csendes életet él Velencében, de amikor meghívják egy spirituális összejövetelre, nem hajlandó elutasítani a meghívást. A halott lány megidézése további titkokat hoz felszínre, és Poirot-nak meg kell szembenéznie a kérdéssel, hogy elfogadja-e a természetfelettit vagy sem. Branagh új irányba tereli a karakterét, és ebben a történetben minden megtalálható, amit egy jó paranormális rejtélyhez kívánhatunk. Azonban a rendező nem használja ki teljes mértékben az adott lehetőségeket. Ugyanakkor Kelly Reilly kitűnő alakítást nyújt, és öröm látni újra a vásznon, hosszú sorozat után.

A II. világháborút követően Poirot magányosan él Velencében, távol tartva magát a rajongóktól és megbízóktól a hűséges testőrének köszönhetően. Bár többen jelentkeznének hozzá új ügyekkel, Poirot szigorúan elutasítja őket. Azonban egy napon egy régi ismerős, Ariadne Oliver (Tina Fey) felkeresi, és meghívja egy titkos spirituális szeánszra. A történet az amerikai jelenlétű Halloween idején játszódik egy kissé elhanyagolt palotában, ahol az árvagyerekeket próbálják megidézni, vezetőjük pedig a híres médium, Mrs. Reynolds (Michelle Yeoh). A szeánsz célja az, hogy kapcsolatot teremtsenek Rowena Drake (Kelly Reilly) leánya, aki az erkélyről levetette magát, hagyva maga után sok megválaszolatlan kérdést. A helyszínen ott van többek között egy orvos PTSD-vel, a házvezetőnő, a médium segítői, Poirot testőre, a halott lány szerelme és egy papagáj is. Ráadásul a palotát sújtó átok miatt az elhagyott árvaház szellemekkel rendelkezik.

Mint általában ilyenkor, egy személy korai halála bekövetkezik, így Poirot úgy dönt, senki nem hagyhatja el a palotát, különösen éjszaka és esőzés közben. Az események során további halálesetek történnek, és mindenki próbálja megszabadulni a helyzettől, miközben a szellemek is aktívabban mutatkoznak, mint várták. A történet eleve ígéretes: Poirot, a helyszín, a paranormális világ, a palota titokzatos múltja, valamint a karakter találkozása a természetfeletti világgal, és a furcsa csoport személyekkel, beleértve az öntelt írónőt.

Azonban a film számos problémával is küzd. Először is, Poirot hirtelen megváltoztatja döntését a visszavonulásról, ami kérdéseket vet fel a karakter hűségét illetően. A film keveset tesz azért, hogy kifejtse ezt a fordulatot. Másodszor, a paranormális vonal kevésbé eredeti és kreatív, mint lehetett volna. A horrorisztikus elemek is elmaradnak a várakozástól, és nem sikerül megfelelően megragadniuk a nézőt. Végül, Poirot számára nincs helye a természetfeletti eseményeknek és a megérzéseknek. Ennek jobban ki kellett volna dolgozva, de a film a vége felé egyszerűen benyögi a megoldást.

Valószínűleg Branagh inkább a saját Poirot-verzióját alakította ki Agatha Christie klasszikus karaktere helyett, és bár ez önmagában nem probléma, a film nem használja ki teljes mértékben a témában rejlő lehetőségeket. Mégis érdekes és kihívást jelentő projekt, amely új megvilágításba helyezi a karaktert, de sajnos nem sikerül kihasználni az összes potenciált, noha a rendező tehetséges.

Forrás: filmrajongo.com