Filmrajongó

Az amerikai filmdráma, "Csábítás" (eredeti cím: "The Beguiled"), melyet Sofia Coppola rendezett, Cannes-ból elhozta a legjobb rendezői díjat. Sofia Coppola erőssége az, hogy hűen és megeleven ábrázolja a női karaktereket, akik összetett érzelmekkel és szenvedéllyel rendelkeznek. A film látványa lenyűgöző, ugyanakkor a cím ígéreteit nem teljesíti teljes mértékben.

Sofia Coppolát értékeljük, hiszen rendkívül tehetséges rendező. A "Marie Antoinette" és az "Öngyilkos szüzek" intim atmoszférája bizonyítja művészi egyediségét. Bár az "Lopom a sztárom" az utóbbi évekből nem aratott olyan sikert, a "Csábítás" már maga a szereplőgárda alapján izgalommal töltött el minket. A film egy Thomas P. Cullinan regény adaptációja, melyet korábban 1971-ben már megfilmesítettek Clint Eastwood főszereplésével, azonban Coppola határozottan hangsúlyozza, hogy ez nem pusztán a régi film újraadaptálása.

A történet az amerikai polgárháború idején játszódik, amikor egy déli leányiskola egy sebesült északi katonát fogad be. A cselekmény véget érhetne azzal, hogy a nők átadják a katonát a hatóságoknak, és folytatják hétköznapjaikat, melyek során franciát tanulnak, hímeznek, kertészkednek, és együtt imádkoznak. Azonban a lányok döntést hoznak, és elkezdik ápolni és megkedvelni a katonát. A legfiatalabb lánytól kezdve, az ellentétes személyiségekkel rendelkező Elle Fanningig és Kristen Dunstig, egészen a szigorú igazgatónőig, Nicole Kidmanig, mindenki megpróbálja elcsábítani Colin Farrell katonáját. Az ösztönös rivalizálás féltékenységet kelt a nők között, miközben a katona élvezi a figyelem középpontjában állást. Az idegen, aki a zárt közösségbe kerül, felborítja a megszokott rendet, és a néző néha nevet a lányok naivságán, de amikor a dolgok váratlanul összeérnek, a nevetés elhalkul. A nők, akik először különböző irányokban húzták a katonát, végül egyesülnek és együtt cselekszenek. Egy ilyen elszánt női csoportot nem lehet könnyedén megtéveszteni vagy kifigurázni.

Azonban ez a film mégsem teszi lehetővé, hogy ismét teljes szívvel rajongjunk Coppola munkásságáért. A film nyelvezete és a történet felvezetése rendkívül ügyes, és nem húzza túl a cselekményt, ugyanakkor mégis valami hiányzik belőle. A színészek teljesítménye kiváló, de az élmény valahogy szétfolyik az ember kezében. Coppola ugyan kiemel jó témákat, és mutatja be az emberi motivációk sokszínűségét, de hiányzik a filmüzenetének határozottsága. Coppola inkább biztonságosan halad a történettel, néha megszórva egy-egy gyönyörű képpel, de ezek nem képesek elvonni a figyelmet attól, hogy a film nem képes valós katarzist előidézni. Remélhetőleg Coppola a jövőben képes lesz újítani, mert a "Csábítás" után valami hiányzik a nézők számára.