Mamma Mia! Sose hagyjuk abba (Mamma Mia! Here we go again) rendező: Ol Parker, szereplők: Amanda Seyfried, Lily James, Pierce Brosnan, Colin Firth, Stellan Skarsgard, amerikai musical-vígjáték, 114 perc, 2018. (12)
Tíz évvel az eredeti film után, kíváncsiak vagyunk, hogy az ABBA dalok és világsztárok varázsa képes-e újra szórakoztatóvá tenni ezt a musicalt.
Az idősebb filmet követően itt van végre a folytatás, amire régóta vártak a rajongók. A régi Mamma Mia! film volt egy kellemes nyári szórakozás ABBA dalokkal, híres színészekkel, festői helyszínekkel – egyszóval egy aranyos film.
A második részről sokáig pletykáltak, és úgy tűnik, tíz év kellett ahhoz, hogy újra összegyűjtsék a sztárcsapatot egy kis dalolásra és nyaralásra. Az embernek nem lehet ellenállni Amanda Seyfried bájos megjelenésének, Pierce Brosnan angyali hangjának vagy Meryl Streep vonzó jelenlétének. Bár utóbbival kapcsolatban lehet némi vita.
Az új film egyáltalán nem hoz semmi újat az előzőhöz képest. A karakterek nem fejlődnek tovább, és a történet is inkább csak ürügy arra, hogy újra együtt legyenek a régi szereplők egy-egy jelenet erejéig. A film egy visszaemlékezésre épít, ahol Amanda Seyfried helyett most Lily James játssza a főszerepet, és megismerkedhetünk az első film apukáinak fiatalabb verziójával. Sajnálatosan a fiatal színészek nem rendelkeznek azzal a karizmával, amit Pierce Brosnan, Colin Firth vagy Stellan Skarsgard mutatott az első részben, de legalább jóképűek és elfogadhatóan énekelnek.
A marketing kicsit megvezetett minket, mivel a film két legnagyobb nevét, Meryl Streepet és Chert, csak körülbelül 10 perc erejéig láthatjuk a majdnem kétórás játékidő alatt. Cher ráadásul önmagát parodizálja a túlzott botox és smink miatt, bár amikor énekel, elvarázsol minket, és ezt a film is kihasználja.
Ami mégis megmenti a Mamma Mia! Sose hagyjuk abba filmet, az a készítők öniróniája. A film szemlélettel tekint saját magára, és ez segít elnyomni a sokszor teljesen irreális történetet, amely inkább klipgyűjteménynek tűnik, mintsem teljes értékű filmnek.
Összességében bár a Mamma Mia! folytatása inkább a régi témák ismétlésére épül, még mindig szórakoztató. Néhány erősebb érzelmi pillanatot is tartalmaz (bár ez vitatható), és azok, akik szerették az első film zenéjét, most is elégedettek lesznek, hiszen néhány régi dal mellett újakat is hallhatunk. A színészek továbbra is jó teljesítményt nyújtanak, így a filmnek megvannak az erényei.
Bár az ismétlődés, a trailerek megtévesztése és az új karakterek erőssége kétséges, a film mégis megtartja a varázsát. Valahogy az ember nem tudja teljesen elvetni, mert még mindig élvezetes, noha nem hoz újat a korábbihoz képest.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.