Filmrajongó

Szemek Titkaiban (Secret in Their Eyes) című filmet Billy Ray rendezte, és főszereplőként Nicole Kidman, Julia Roberts, Dean Norris, Chiwetel Ejiofor szerepelnek. Ez egy amerikai thriller, ami 111 perc hosszú, és 2015-ben készült (16 éven felülieknek ajánlott).

A sikeres könyvből készült adaptáció sokat megtartott az eredeti történetből, de úgy tűnik, hogy a változtatások miatt kissé veszít a szellemességéből. A rendező, Billy Ray, aki korábban forgatókönyvíróként is sikeres volt, most visszafogottabb rendezési stílust alkalmaz, és a film vizuális aspektusai nem emelkednek ki különösebben. Nicole Kidman és Julia Roberts először játszanak együtt a filmvásznon, és bár nincs közöttük versengés, a néző mégis Nicole Kidman teljesítményét találja a kiemelkedőnek.

A történet 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás után játszódik, és az amerikai hírszerzés arra gyanakszik, hogy Los Angeles lehet a következő célpont. Amikor a terrorelhárító csoport által megfigyelt mecset közelében egy gyilkosság történik, a rendőrség megjelenése kudarcba fulladhat, ami veszélyezteti a terrorizmus elleni harcot. A gyilkosság áldozata véletlenül Jess (Julia Roberts), a csoport egyik tagjának, lánya. A rutinos csapat szétszakad, amikor elengedik az elkövetőt, akit a saját nyomozásuk során találtak meg, annak ellenére, hogy többször figyelmeztették őket. Tizenhárom évvel később egyikük, aki most a magánszektorban dolgozik, úgy véli, megtalálta a gyilkost, és kapcsolatba lép a többiekkel. Az elmúlt tizenhárom évben mindenki igyekezett eltemetni a múltat, kivéve Ray-t (Chiwetel Ejiofor), aki a gyilkosság ügyének szentelte minden estéjét. Emellett jogi és személyes akadályok is felmerülnek, különösen Claire (Nicole Kidman) részéről, aki most kerületi ügyész, és nem engedheti meg, hogy valaki jelvény nélkül önállóan cselekedjen egy feltételezett azonosság miatt.

Az eredeti argentin regény, amit Eduardo Sacher írt 2005-ben, a történet főszereplője Benjamin Chapparo, egy vizsgálóbírósági titkár, aki pályája elején részt vett egy gyilkossági ügy nyomozásában, ami végigkíséri az egész életét. Harminc évvel később, nyugdíjasként sem tudja feledni ezt az ügyet, és elkezdi megírni a könyvet róla, miközben ismét fellobban a reménytelen szerelme, Irene Hornos iránt, aki az eset idején gyakornok volt, és most már köztiszteletben álló bíró. A könyv egy regényt rejteget a hetvenes évek korrupcióval sújtott Argentínájáról, amit Juan José Campanella argentin rendező dolgozott fel 2009-ben, és amely elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját 2010-ben. Annak ellenére, hogy a spanyolajkú lakosság száma növekszik az Egyesült Államokban, a nem angol nyelvű filmek nem igazán találnak utat a közönséghez, de a hollywoodi változat ötlete hamar felmerült, és 2010-ben elkezdték a munkálatokat.

A Warner Bros. 2011-ben elnyerte Denzel Washingtont a projekthez, de végül nem valósult meg. A független filmes Billy Ray azonban lecsapott a történetre, bár még sok évet kellett várni a moziba kerülésig. Az amerikai változat színhelye és ideje eltér az eredetitől, és a szereplők és a cselekmény is változott. Az egyetlen közös pont a brutális gyilkosság. Az időben előre-hátra ugrálva megismerjük az érzelmeket, reakciókat, motivációkat, és a jelenben olyan dolgok is kiderülnek, amiket eddig titkoltak. Ezen kívül Ray és Claire közötti hosszú ideje rejtve tartott szerelem is előtérbe kerül, ami hasonlóan működik, mint az eredeti regényben. Míg a regényt dicsérték a nyelvezete és a rejtélyessége miatt, a hollywoodi adaptáció nem bonyolítja túl a pszichológiai vagy krimi vonalat, de helyette inkább lassabban halad. A karakterek a történet végére felfedik titkaikat, ami magyarázatot ad arra, miért viselkedtek akkor és most így.

Az argentin verzió legdrámaibb jelenetei nem ugyanúgy hatnak itt. Billy Rayt a Phillips kapitány forgatókönyveért Oscarra jelölték, de a fesz

ültség, ami a film más változataiban állandóan jelen van, itt csak mérsékelten érzékelhető. Rendezőként kevésbé állja meg a helyét, úgy tűnik, hogy jobb a szavakat leírni a papíron, mint a vásznon megjeleníteni. A színészek közül majdnem mindenki jó teljesítményt nyújt, de a történet nem elég erős ahhoz, hogy kiemelkedő alakításokat hozzon ki belőlük. Kivétel talán Julia Roberts, aki bár korlátozott terjedelmen belül, fantasztikus alakítást nyújt, de ez a szerep most nem tartozik az ő legjobbjai közé.

A befejezés nem változott, és még a sztori ismerőinek is meglepő lehet, de a rendező nem tesz túl drámai kísérletet rá. Összességében elmondható, hogy Szemek Titkaiban nem azoknak szól, akik az eredetit rajongták, de mint szórakoztató hollywoodi alkotás, ami az alapötletet továbbgondolja, teljesen elfogadható.