Filmrajongó

A Star Wars széria hasonlóságot mutat a magyar válogatotthoz: gazdag pénzügyi háttérrel rendelkezik, és rajongói rendkívül elkötelezettek még a nehéz időkben is. Egy ilyen hatalmas sorozat lezárása rendkívüli kihívás, különösen, ha az előző epizódok hagyományos vagy váratlan hibáit is meg kell oldani, és a történetet méltóképpen kell befejezni. Ilyen alkalmakkor jó választás visszahozni a korábbi edzőt, aki ismeri a játékosok és a közönség nyelvét is. J.J. Abrams éppen ilyen ember, és bár nem minden döntése volt tökéletes, sikerült elérnie, hogy a közönség a végén üdvrivalgással búcsúzzon a csapattól.

Mint már korábbi cikkünkben is említettük, a Star Wars univerzumot tulajdonképpen felesleges volt zavarni. Ugyan az üzleti szempont is érthető, a sorozat folytatásai azonban azt mutatják, hogy az 1983 után létrejött Star Wars alkotásokat általában csak a pénzszerzés motiválja. Ez a helyzet a prequel trilógia esetében is: az előzményekkel foglalkozó filmkészítők soha nem értették meg, hogy az ilyen lépések mindig megfosztják a történetet a misztikumától, és gyengítik a sorozatot. Mint már korábban is beszéltünk, olyan filmek folytatása, mint a Jedi visszatér, felesleges, mivel azok tökéletesen lezárják a cselekmény szálait. Azonban, miután George Lucas eladta a jogokat (és a lelkét) a Disneynek, új folytatások és spin-offok születtek. Mindkét típusból voltak jobbak (Az ébredő Erő és Zsivány Egyes), valamint gyengébbek (Az utolsó Jedik, Solo). Eközben a Disney felismerte, hogy nincs végtelen lehetőség Lucas elképzeléseinek univerzumában, így most hosszabb mozipihenőt terveznek – a Star Wars egyre inkább a televíziós képernyőkre koncentrál.

2015-ben Az ébredő Erő megfelelő bevezetése volt a folytatásnak, de két évvel később a Rian Johnson által rendezett Az utolsó Jedik számos negatív kritikát kapott. A Lucasfilm vezérigazgatója, Kathleen Kennedy számára nehéz helyzetet teremtett Johnson választása: a rendező szabadon cselekedett, de a rajongók és a kritikusok is nehezményezték a nyolcadik rész döntéseit. Az előkészítő munkálatokban Colin Trevorrow-t váltotta le Kathleen Kennedy, és visszahozta J.J. Abramst, aki jól értette a rajongók elvárásait és tiszteletben tartotta a sorozat alapjait, hogy végül elégedetten üljenek le a nézők a film végén. Kathleen Kennedy jól döntött, hogy visszahozta J.J. Abramst, hiszen a Skywalker kora bár nem válaszol minden kérdésre, sikeresen lezárja a szériát és kijavítja a hibákat.

Számos jelenet világosan mutatja, hogy Abrams Az utolsó Jedik furcsa, logikátlan és furcsa döntéseit igyekszik helyrehozni. Ez nem is lenne probléma, de emiatt is túl sok minden zsúfolódik a filmbe: sok helyszín, számos cselekményszál, és sok karakter. Emellett sok poén is található a filmben, különösen az első harmadban, ami néha már vígjátékhoz hasonló hangulatot teremt. A viccek nagy része C-3PO karakterén keresztül történik, és bár néhány működik, mások túl erőltetettek. Azonban Abrams képes volt hatékonyan irányítani a színészeket, különösen azokban a jelenetekben, ahol Daisy Ridley és Adam Driver együtt szerepelnek – a kémia közöttük szinte tapintható. Ugyancsak helyes döntés volt Abrams részéről, hogy visszafogta Ian McDiarmidet, aki ebben a filmben ismét Palpatine-ként tűnik fel. A skót színész nagyszerűen alakította a karaktert Az utolsó Jedik-ben és az egész sorozatban, de később, A Sith-ek bosszújában elveszítette a szerepét, ami megint csak rávilágít arra, hogy George Lucas nem volt a legjobb a színészek irányításában. De visszatérve a Skywalker korához: McDiarmid most visszatér a karakter korábbi mélységéhez, noha a karakter visszatérése nem teljesen van kibontva, ahogy több más szál sem zárul le kielégítően.

De ezzel semmi baj – az öröm a régi szereplők visszatérésében rejlik (bár R2-D2-t újfent elhanyagolják), és az új karakterek végre elfogadottá válnak a közönség számára, bár nem érik el a veteránok szintjét. Az új színészeknek nem volt könnyű feladata, mivel majdnem lehetetlen az eredeti szereplők, mint Luke, Han, Leia, Vader és mások nyomdokába lépni. Ugyanígy Abramsnak is szinte lehetetlen feladat hárult, neki kellett méltó módon lezárni ezt az ikonikus mitológiát. Azonban sikerült megbirkóznia a feladattal, és érdekes, hogy a film fogadtatása ellentétes a korábbi részekkel. Az utolsó Jedik a kritikusok körében nagyon népszerű volt, míg a rajongók sok panaszt fogalmaztak meg vele kapcsolatban. A Skywalker kora viszont kritikusok körében ismertet, míg a rajongók pozitívan fogadják. Néhány újságíró úgy értékeli a filmet, hogy "Abrams a rajongókhoz hűségesen hódolva vonja vissza Johnson merész lépéseit". Igen, de ezek a merész lépések, legalábbis az író szemszögéből, logikátlan ostobaságok voltak, és nem csak Abrams, hanem Kennedy is érdemel elismerést.

Két lehetősége volt: vagy továbbment volna a Johnson által kijelölt úton, vagy méltóképpen lezárta volna a Skywalker család történetét. Az utóbbit választotta, és ezért méltán érdemel dicséretet. Az a kérdés, mi vár a Star Wars jövőjére, de ha ez az utolsó film volt, akkor semmi okunk a panaszra.

Forrás: filmrajongo.com