M. Night Shyamalan, a Hatodik érzék és a Sebezhetetlen sikere után, a legnépszerűbb rendezők egyike lett. Sokan azt gondolták, hogy ő lehet Hitchcock méltó utódja, azonban fokozatosan elvesztette azokat a tiszteletet, amiket kemény munkával kivívott. Felejthető filmekkel, mint a Lány a vízben vagy Az esemény, valamint a kritikusok által kifogásolt Az utolsó léghajlító és a Föld után, Shyamalan neve hanyatlóban volt.
Forgalmazó: UIP-Duna Film
Azonban 2015-ben meglepte a közönséget az alacsony költségvetésű horrorfilmje, A látogatás, majd Széttörve című filmjével, melyet egy ügyesen megírt csavarral zárt le. Ezek után Shyamalan ismét megtalálta a formáját, és az Idő című filmjével újra izgalmas alkotással állt elő. És kitaláltátok volna, hogy ez egy képregényadaptáció? Pedig igen! Ugyanakkor a szuperhősös vonalat gyorsan el kell felejteni.
Bár én személy szerint nem voltam lelkes a képregényadaptációtól, azok, akik ismerik az eredeti forrásanyagot, állítják, hogy Shyamalan csak az alapokat tartotta meg, és a film hamarosan eltér tőle. Elfogadva ezt az állítást, az alaptörténet egy családról szól, akik egy titkos partszakaszt fedeznek fel a nyaralásuk során egy luxusszállodában. Hamarosan szörnyű dolgok történnek: nem tudnak elhagyni a helyszínt, és ráadásul hihetetlenül gyorsan öregednek.
Az Idő megtekintése után két gondolat merült fel bennem. Kezdjük a jó hírrel: a film színvonala alapján egyre biztosabb vagyok benne, hogy Shyamalan nem fog olyan katasztrófát alkotni, mint Az utolsó léghajlító. A rossz hír az, hogy egy igazi mesterműre valószínűleg nem számíthatunk, mint a Hatodik érzék.
Mindenesetre el kell ismerni, hogy Shyamalan tele van ambícióval és remek ötletekkel. Bár a film dialógusai nem sikerültek jól, az alaptörténet tartalmaz üzenetet, és nem lesz szájbarágós. Az Idő rámutat arra, hogy az élet gyorsan elszáll, és könnyen azon kapjuk magunkat, hogy életünk alkonyán semmit sem tettünk meg, amire igazán vágytunk. Az idővel való szembesülés mindenkit megérint, és bár szomorú, ez a természet rendje.
Shyamalan olyan témához nyúlt, amely mindannyiunk életében örök körforgásként jelen van, és senki sem vonhatja ki magát hatása alól. Az Idő sikeresen teremt egy nyugtalanító atmoszférát, és a fényképezés is hozzájárul a szorongás érzetének ábrázolásához, bár néha túlzottnak tűnik.
Forrás: filmrajongo.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
