A Szakadár (eredeti címén The Dissident) egy amerikai dokumentumfilm, amit Bryan Fogel rendezett. A film időtartama 119 perc, és 16 év alattiaknak nem ajánlott. A 2020-as alkotás középpontjában Dzsamal Hasogdzsi, a szaúdi újságíró áll, aki 2018. október 2-án eltűnt az isztambuli szaúdi konzulátusban. Az esemény körülményeit a dokumentumfilm a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján vizsgálja, és rámutat a szaúdi uralkodócsalád tevékenységére.
Szaúd-Arábia lényegében egy olyan ország, amit hosszú ideje ugyanazok irányítanak. Az itt élők nem nagyon érdeklődnek azok iránt a vélemények iránt, melyeket jogvédő szervezetek vagy más országok nyilvánítanak róluk. Az ország gazdag olajkészletekkel rendelkezik, de demokráciát bevezetni nem szándékoznak. Ebben a cserében viszont hajlandóak fegyvereket és technológiát vásárolni. Időnként előjönnek olyan vádak, mint a nemzetközi terrorizmus támogatása vagy az ellenzék elnyomása, de ezek általában hamar feledésbe merülnek, és az ország új gazdasági vagy politikai eseményekről szóló hírekkel kerül a figyelem középpontjába.
Aki megpróbál ellenállni a rendszernek és nyilvánosságra hozza a korrupt gyakorlatokat, gyakran tragikus sorsra számíthat. Jamal Khashoggi, aki szembenézett a szaúdi rendszerrel és megosztotta a világgal annak sötét titkait, veszélybe került. Khashoggi a szaúdi uralkodócsaládhoz közel állt, és részletesen ismerte azoknak a hatalmi intézkedéseit, a média manipulációját, az ellenzék elfojtását, a korrupciót, valamint a nyugati demokráciák befolyásolását. Amikor eldöntötte, hogy szembeszáll a rendszerrel, menekülni kényszerült az életéért. Úgy döntött, hogy lezárja otthoni ügyeit, és a szaúdi isztambuli konzulátuson próbálta rendezni hivatalos ügyeit. Sajnálatos módon soha többé nem hagyta el az épületet.
Az eset nagy figyelmet kapott a sajtóban, de sajnos gyorsan elfelejtődött. Ez azt mutatja, hogy az emberéletek gyakran elvesznek a politikai és gazdasági érdekek, valamint a diplomácia útvesztőiben. A dokumentumfilm készítőjének az a feladata, hogy ne engedje feledésbe merülni az ilyen eseményeket, és eljuttassa azokat a lehető legtöbb emberhez.
Bryan Fogel, aki korábban a doppingbotrányról készített Ikarusz című dokumentumfilmet, 2018-ban Oscar-díjjal jutalmazták a legjobb dokumentumfilm producereként. Most is alaposan feltárja a témát, megpróbálja megérteni és közvetíteni a szaúdi rendszert, amely megölte Jamal Khashoggit, akit a The Washington Post újságírójaként ismertek. A film sok interjúalanyt bemutat, feltárja a tényeket és összerakja a kirakós darabjait. Azoknak is érthető lesz, akik nem ismerik a térséget vagy annak közelmúltbeli eseményeit. Fogel valóban alaposan körbejárja a témát, bár a hosszú játékidő nehezíti a tények befogadását. A dokumentumfilm ugyan jól mutat a nagy vásznon, de lényegében ugyanazokhoz az információkhoz jutunk, amit két részletben televízióban is láthatnánk. A dokumentumfilmek nem a mozik hódítói, legalábbis nem ilyen hosszúságban, és bár Fogel igyekszik filmszerűvé tenni az alkotást, az eredmény mégiscsak egy politikai gyilkosságról szóló dokumentumfilm. Azoknak ajánlott, akik érdeklődnek a közelmúlt eseményei iránt, a hatalmi játszmák iránt, a média és a politika összefonódása iránt, mivel részletesen bemutatja ezeket a témákat. Az információmorzsákból álló történet valós és igen ijesztő képet fest a világunkról, amely elgondolkodásra késztet.
Forrás: filmrajongo.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
