Az "Elvis" című filmet Baz Luhrmann rendezte, főszereplőként pedig Austin Butler, Tom Hanks és Olivia DeJonge láthatók. Ez az amerikai-ausztrál zenés életrajzi dráma 2022-ben került bemutatásra és 159 perces. Az alkotást 12 éven aluliaknak nem ajánlják.
Baz Luhrmann, aki korábban olyan filmeket rendezett, mint "Rómeó és Júlia," "Moulin Rouge!" és "A nagy Gatsby," most a rock and roll király, Elvis életét mutatja be egy különleges látásmóddal, ráadásul a gonosz menedzser perspektívájából. Bár a film hosszú, az idő repülése nem a legfontosabb, inkább arra törekszik, hogy lekössön minket. Tom Hanks és Austin Butler alakítása akár díjazást is érdemelhet.
Én csak kétéves voltam, amikor Elvis meghalt, így nem emlékszem arra, hogy élőben láttam volna őt. Mégis ismerem az életét és a dalait, mivel ilyen jellegű előadóművész ritkán születik. Az idők során két olyan barátom is volt, akiknek Elvis a beceneve, és sosem cikizték őket a rajongásuk miatt, mert szerintem mindig menő dolog lesz az őt és zenéjét szeretni.
A film érdekes kísérlet, mivel azoknak az eseményeknek a szemszögéből mutatja be őket, akiket vádolnak azzal, hogy hajszolták a halálba a Királyt. Az ezredes, Tom Parker, az igazság szerint mocskos ügyekkel is összefonódik, de a család és Priscilla Presley megbocsátott neki, bár a rajongók kevésbé. A menedzser álomképként jelenik meg, egy infúziós állványba kapaszkodva a kaszinóban, hogy felidézze a közös éveket.
Elvis, akit Austin Butler alakít, már volt előélete, amikor Tom Hanks ezredes felfedezte. Elvis tudta, milyen kincsre bukkant, és sosem engedte túl magához. A kapcsolatuk se veled, se nélküled volt, mivel Elvis egyszerre óvta és hajszolta. A film nem a "mi lett volna, ha" kérdéseket feszegeti, hanem ikonikus pillanatokat idéz fel, amik szinte hűen tükrözik a valóságot. Az ezredes szemszögéből láthatjuk, aki problémás alak, de egyben a legnagyobb rajongója is volt. Nélküle talán nem lett volna műholdas koncert, milliós szerződések és a sok-sok Elvis-márkás termék.
Luhrmann saját látásmódja leginkább az első félórában érvényesül, utána csak időnként villan fel, inkább csak mesél. Lehet, hogy a film hosszú, és a sok színes forgatag fejfájást okozhatna. Tom Hanks fantasztikus alakítása megszólal, és Butler hiteles Elvis, minden részlete tökéletes. A film jól bemutatja a kor hangulatát, színeit, zenéjét és hírességeit, valamint a politikai, erkölcsi és vallási kontextust. Bár hosszabb lehetne, finomít dolgokon, és időnként eltér Luhrmann saját látásmódjától, összességében nagyszerű portrét rajzol Elvisről és koráról.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
