James Cameron legújabb alkotása, "Avatar: A víz útja" (eredeti cím: "Avatar: The Way of Water"), hosszú készülődés után végre megérkezett. A film elkészítése során a rendező számos kihívással nézett szembe, beleértve az idő múlását, a járvány miatti késéseket és a magas elvárásokat. Bár a 2009-es első "Avatar" látványvilágáért sokan elismerést szavaztak, a története nem vált ikonikussá. Most, a folytatásban, ugyanazt a utat járjuk be, ám már nélkülözve az eredeti film újdonságát. Vajon sikerült-e James Cameronnak, a "Terminátor 2" rendezőjének, megtartania varázsát?

Az a jelenség, amely a dolgok állandó elhúzódását példázza, ismert a "Duke Nukem 3D," a "GTA Online" felhőkarcolójának félkész állapota vagy a budapesti 4-es metró építése esetében is. Habár a metróvonal csak 2014-ben nyílt meg, ugyanebben az évben tervezte a "Avatar" folytatás bemutatását. Annak ellenére, hogy a második film késése érezhető volt, nem volt olyan hosszú, mint a "Dumb és Dumber" második részénél, ami 8 évvel az első után került moziba. Bár érthető, hogy a folytatások elkészítése időigényes folyamat, a mo-cap munkák csak 2017-ben indultak el, és azóta eltelt 5 év. Ez az időszak jelentős fejlődést hozott a látvány terén. Bár a home office miatt késés történt, az 2024-es film valószínűleg lenyűgöző CGI látványvilágot kínál, bár nem éri el az eredeti film újdonságát, ami miatt vártuk Pandora kalandjainak folytatását.

A régi jelenetek, beállítások és fajok kevésbé hatásosak, és a film a víz alatti világítás és vízfizika remek ábrázolása mellett kevesebbet mutat be az új vízi lényekből. A víz fizikai tulajdonságainak érzékeltetése páratlan, de nem párosul az első film kreativitásával és újításával. Ennek oka lehet a film ökológiai üzenete, amely a víz és a helyi Na'vi nép életfilozófiájára összpontosít. James Cameron régóta rajong az óceáni és tengeri biológiáért, és ezt most a Földi környezetben kívánta megjeleníteni, nem lebegő hegyek között. Az óceánok szépek, de már ismerősek, mintha utazási magazinokból vagy dokumentumfilmekből jöttek volna, vagy akár "Némó nyomában" maradékainak újrahasznosításából. Cameronnak ugyan jogában áll figyelmeztetni a Földön fenyegető veszélyekre, de talán hatékonyabb lenne, ha ezt a valóságban tenné, nem egy mesebeli világban, ahol az emberek folyamatosan új és kreatív elemeket várnak.

A film címe, "A víz útja," kifejezi a víz szerepét a történetben, valamint Cameron ökológiai üzenetét. A korallzátonyok ugyan gyönyörűek, de már túl ismertek, és úgy tűnik, mintha a "Fura világ" második részével izgalmasabbak lennének. "Avatar: A víz útja" az akciók, az ökológiai mondanivaló és az érző, intelligens lények iránti empátia felé halad. A film központi üzenete a természetvédelem, és Cameron az óceáni élet csodáját kívánta bemutatni a Földhöz közel, mégis csodálatos világon keresztül. Azonban ez a témaválasztás elveszíti az újdonság varázsát.

Az "Avatar 3D" egykoron forradalmian hatott a moziiparra, de azóta kevés film született, ami hasonlóan emlékezetes lenne. Az "Avatar 3D" a sima vásznon is lenyűgöző volt, és úgy tűnik, hogy a második film is ebben a formátumban érvényesül a legjobban. Az IMAX továbbra is erős választásnak bizonyul, és a HFR (High Frame Rate) és Pandora részletei függetlenül a 3D-től kiemelkednek, így a 3D hatásos lehet az átlagos mozikban is, ahol a mai filmek nem érik el az "Avatar" látványát teljes játékidejükben.

Az elmúlt 13 évben sok változás történt a filmiparban, és az "Avatar: A víz útja" olyan új kihívásokkal nézett szembe, amelyeket az eredeti film készítésekor még nem ismertek. Például a "Aquaman" merészebben játszott a látványtervezés terén, bár tartalmazott néhány elhibázott elemet. Az "Avatar: