Cím: Heojil kyolshim / Döntés a Távozásról
Rendező: Park Chan-wook
Főszereplők: Hael-il Park, Wei Tang, Go Kyung-Pyo, Teo Yoo
Műfaj: Dél-koreai romantikus krimi, dráma (2022, 139 perc, 16)
A romantika és a nyomozás világába kalauzol minket Park Chan-wook rendhagyó szerelmi története. Bár Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, nem ugyanaz a fajta izgalmat hozza, mint A szobalány, vagy az Oldboy, helyette viszont egy lenyűgöző, kifinomult fináléval ajándékoz meg bennünket.
Hae-joon, egy álmatlanságban szenvedő nyomozó, Busanban találja magát felesége nélkül. Társával, Soo-wannal, egy látszólag egyszerű hegyi baleset ügyét vizsgálják: egy kínai bevándorló zuhant a várost körülölelő sziklák közül. Hae-joon találkozik az áldozat fiatal és vonzó özvegyével, Seo-Rae-val, aki nemcsak szépségével, hanem testén és kézfején lévő sebekkel is felkelti a figyelmét. Hae-joon lassan a nő közelébe kerül, de nem csak nyomozóként, hanem szerelmesként is. Park Chan-wook ezt az érzelmi közeledést különleges, művészies jelenetekkel mutatja be, amik hangulatot teremtenek a filmnek. A romantikus szál szépen fejlődik ki a nyomozó és a titokzatos nő között, miközben a két különböző kultúra és nyelv közötti kommunikáció is része a történetnek.
A romantikus szál azonban nem marad elszigetelve a múlt eseményeitől, amelyek befolyásolják a kapcsolatot és a körülötte lévő bizonytalanságot. Kiderül, hogy az özvegy Koreába menekült, mert édesanyját súlyosan beteg állapotban segítette halálba. Hae-joon nem tudja teljesen ártatlanként kezelni a nőt, aki felett érzéseket táplál.
Az események új irányba terelik az ügyet, majd olyan tettre kényszerítik a rendőrt, amely nemcsak a szakmai hitelességét és a lelkiismeretét kérdőjelezi meg, hanem messzire űzi őt Busanból. Azonban a múlt ismét felzárkózik hozzá, amikor egy gyilkosság ügyébe keveredik. Így újra találkozik azzal a titokzatos nővel, aki korábban már felkavarta az életét.
Park Chan-wook filmje hosszú, a hangulatra és az emberi érzésekre építő krimi-romantika. A rendező lehetőséget kaphat az Oscar-díjra, de ez nem az ő legerősebb munkája. A film zenéje és a végső tengerparti jelenet azonban hosszú ideig emlékezetünkben maradnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
